A „szabályos” megjelenésről alkotott kép nagyrészt onnan ered, hogy a nyilvánosan látható ábrázolások szűk mintát mutatnak — a plasztikai sebészeti reklámok pedig kifejezetten egy szűk ideált értékesítenek. A nagymintás anatómiai felmérések ezzel szemben rendkívül széles természetes szórást mutatnak minden méretben és arányban.
Ennek konkrét egészségügyi vonzata van: a labiaplasztika iránti kereslet jelentős részét bizonyítottan a testképszorongás hajtja, nem funkcionális panasz. Egy műtét, amit nem orvosi ok indokol, hegesedéssel és érzéskieséssel is járhat — ezért érdemes a döntés előtt tisztázni, hogy pontosan mi zavar és miért.
Valódi orvosi indok akkor merül fel, ha a méret tartósan fájdalmat vagy dörzsölést okoz — sportolás, kerékpározás, szoros ruha viselése vagy szex közben. Ez reális panasz, és nőgyógyásszal érdemes megbeszélni; a beavatkozás ilyenkor funkcionális, nem esztétikai kérdés.
Ami viszont mindig kivizsgálandó: az újonnan megjelenő csomó, seb, fekély, tartós viszketés, bőrszín- vagy tapintásbeli elváltozás. Ezek nem az anatómiai változatosság körébe tartoznak, és bőrgyógyászati vagy nőgyógyászati vizsgálatot igényelnek.
A megjelenés az élet során is változik: a hormonális állapot, a szülés és a menopauza mind hat rá. A menopauza után a szövetek elvékonyodnak és a nagyajkak zsírpárnája csökken — ez normális folyamat, és ha panaszt okoz, helyi kezeléssel jól orvosolható.