A leggyakoribb aggodalom, hogy a behatolás „elérheti” a babát. Nem éri el: a magzat a méhben van, amit a méhnyak zár le, és a terhesség alatt keletkező nyákdugó tovább véd. A magzatvíz pedig fizikai lökésgátlóként működik.

A vágy alakulása trimeszterenként eltérő, és mindkét irányban normális. Az első trimeszterben a hányinger és a fáradtság sokaknál visszafogja, a másodikban a jobb közérzet és a megnövekedett medencei vérbőség miatt gyakran erősödik, a harmadikban pedig a méret és a kényelmetlenség szab határt. Egyik minta sem hibás.

Ami valóban változik, az a kényelem. A hasra nehezedő nyomás a második trimesztertől kerülendő, ezért a hanyatt fekvő pózok helyett az oldalfekvő elrendezések és a hátulról történő behatolás működik a legjobban — ezekben a fogadó fél szabályozza a mélységet és a tempót is. Hanyatt fekve a nagy vénát nyomhatja a méh, ami szédülést okozhat.

Az orgazmus utáni enyhe méhösszehúzódás normális, és nem indít meg szülést szövődménymentes terhességben. Ugyanígy normális a kevés, rózsaszínes pecsételő vérzés az együttlét után, mert a méhnyak ilyenkor érzékenyebb és jobban átvérzett.

Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha erős vérzés, magzatvíz-szivárgás, tartós görcs vagy erős fájdalom jelentkezik. Emellett a szex ellenjavallt, ha a kezelőorvos elhelyezkedési rendellenesség, méhnyak-elégtelenség, korai burokrepedés vagy koraszülés-fenyegetettség miatt eltiltott tőle — ez a szempont mindig felülírja az általános ajánlást.