A leggyakoribb kezdő hiba a méret és az intenzitás túllövése. Az erős, egyfokozatú eszköz eleinte inkább zsibbaszt, mint ingerel, és hozzá is szoktathat egy olyan intenzitáshoz, amit partnerrel nehéz reprodukálni. Több fokozatú, halkabb, kisebb eszközzel érdemes kezdeni.
Az anyag nem ízlés kérdése, hanem higiéniai. A nem porózus anyagok — orvosi szilikon, üveg, rozsdamentes acél, ABS műanyag — felülete zárt, tehát fertőtleníthető. A porózus anyagok (jelly, TPE, PVC) mikroszkopikus üregeiben baktérium marad, és ezek idővel nem tisztíthatók megbízhatóan; ezeknél óvszer használata javasolt.
A síkosítónál egy szabály van, amit sokan elrontanak: szilikon eszközhöz kizárólag vízbázisú síkosító való, mert a szilikonbázisú roncsolja a felületét, amitől porózussá és tisztíthatatlanná válik. Üveg és fém eszköznél mindkettő működik.
Tisztítás minden használat után langyos vízzel és enyhe, illatmentes szappannal; orvosi szilikon és üveg kifőzhető is. Megosztás előtt óvszert kell rá húzni vagy fertőtleníteni — ez nem túlzás, a segédeszközök nemi úton terjedő fertőzéseket is közvetíthetnek.
Párkapcsolatban a leggyakoribb félreértés, hogy az eszköz a partner „helyettesítése”. A visszajelzések szerint a legjobb élményt a közösen használt eszköz adja — jellemzően behatolás közbeni, célzott csiklóingerlésre, ami pont azt a hiányt pótolja, ami miatt a behatolás önmagában sokaknál nem elég.
