A legfontosabb tudnivaló, hogy önmagában nem jelent kapcsolati problémát, és nem jelenti azt, hogy valami rossz történt. Sokan éppen azért élik meg riasztónak, mert az együttlét jó volt, és a reakció ezzel látszólag ellentmondásban áll — pedig a kettőnek nincs köze egymáshoz.
Élettanilag arról van szó, hogy az orgazmus alatt megemelkedett hormonszintek utána viszonylag gyorsan visszaesnek. Ugyanez a mechanizmus áll a BDSM-ben ismert subdrop mögött is, csak ott intenzívebb formában. A test lényegében egy erős idegrendszeri állapotváltásból tér vissza, és ez néhány percig vagy akár órákig érzékelhető marad.
Az utójáték érdemben csökkenti. A közvetlenül utána következő percek testi közelsége — ölelés, takaró, halk beszélgetés — segít az átmenetet lekerekíteni. Ha a partner tudja, hogy ez előfordulhat, és nem sértődésként vagy vádként éli meg, az önmagában sokat old mindkét oldalon.
Van, amikor mégis érdemes utánajárni. Ha a sírás rendszeresen erős szorongással, bűntudattal vagy pánikkal jár, ha bizonyos mozdulatok vagy helyzetek váltják ki, vagy ha közben időnként „kikapcsolsz” a jelenből, akkor a hátterében traumatikus emlék is állhat. Ez kezelhető: a traumafókuszú terápiák bizonyítottan hatékonyak.
Ugyanígy érdemes szakemberrel beszélni, ha a jelenség új keletű és egybeesik egy gyógyszerváltással, szülés utáni időszakkal vagy tartósan nyomott hangulattal — ezekben az esetekben nem az együttlét a kiváltó, hanem egy általánosabb állapot mutatkozik meg benne.